Szorul a hurok Klaus Schwab nyaka körül

Pénzügyi visszaélés miatt indítottak vizsgálatot ellene.

A WEF friss tanulmánya szerint az észak-európai országok energiájának mintegy 40 százalékát termelhetik meg öt év múlva az északi-tengeri szélerőművek, kombinálva a zöldhidrogénnel és a földgáztározókkal.
A WEF.org bevezetőben említett anyaga kiemeli: a North Sea Integration Model szerint az optimális energiarendszer kulcsai a nemzetközi energia-összeköttetések, a rugalmas tárolási kapacitások, valamint az elektronok és a molekulák szinergiájára épülő azon integrált megközelítés, amely a dekarbonizációhoz a megújulók mellett alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokat, mint a hidrogén és biometán, valamint úgynevezett CCUS-technológiákat is alkalmaz.
A párizsi klímacélok eléréséhez elengedhetetlen a globális energiarendszer gyökeres átalakítása. Az IEA World Energy Outlook 2024 jelentése szerint a megújuló energiaforrások soha nem látott ütemben lépnek be ebbe a hálózatba, 2023-ban például több mint 560 GW új megújuló kapacitást telepítettek világszerte. A tiszta energia projektekbe áramló éves beruházások megközelítik a 2000 milliárd dollárt, ami közel kétszerese a fosszilisokra fordított összegeknek. Bár ez haladásnak mondható, a globális energiaátmenet ennek ellenére egyenlőtlen, ami sürgős és összehangolt fellépést tesz szükségessé.
A WEF hangsúlyozza, hogy a fenntartható energiaátmenet csak egy olyan integrált megközelítéssel valósulhat meg, amely az „elektronok és molekulák szinergiájára” épül. Ez a megközelítés biztosítja az ellátásbiztonságot, a klímacélokat és a költséghatékonyságot. A megújulók ugyanis időszakos jellegük miatt nem elegendők önmagukban: szükség van az olyan, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra is, mint a hidrogén, a biometán vagy a biomassza-alapú energiahordozók, amelyek kiegészítik az elektromos hálózatot. Bár az áram a végső energiafelhasználásnak csupán 20 százalékát fedi le Európában, a gáznemű energiahordozók hosszú távon még mindig költséghatékonyabban szállíthatók és tárolhatók, különösen ipari célokra, ahol az elektrifikáció nem mindig életképes megoldás.
A North Sea Integration Model egy olyan átfogó energiarendszer-modell, amelyet a Fluxys Belgium földgázinfrastruktúra-csoport és a Liège-i Egyetem fejlesztett ki az INTEGRATION projekt keretében, majd később kiterjesztették minden Északi-tengerrel határos országra. Ennek célja, hogy meghatározza, hogyan lehet az érintett országok (Belgium, Luxemburg, Hollandia, Németország, Ausztria, Dánia, Norvégia, Egyesült Királyság, Írország, Franciaország és az offshore szélenergia-klaszter) energiaellátását 2050-re nettó zéró kibocsátás mellett a lehető legalacsonyabb költséggel biztosítani.
A North Sea Integration Model tehát betekintést nyújt az optimális energiarendszer működésébe. E szerint az optimális rendszer kulcsai
a nemzetközi energiaösszeköttetések kiépítése, a rugalmas tárolási kapacitások és a különböző technológiák összehangolt alkalmazása.
Ez a modell tíz Északi-tenger menti ország energiarendszerét vizsgálja. A szimulációk azt mutatják, hogy az energiarendszer egészének optimalizálása, az elektromosság, valamint a gázok közötti interakció maximalizálása jelentős előnyökkel jár a kibocsátások, a költségek, az ellátásbiztonság, valamint a helyi energiatermelés növelése szempontjából.
Az Északi-tenger térségének energiaintegrációs modellje szerint a régió közel 3 millió tonna alacsony kibocsátással előállított zöldhidrogént termelhet évente (2030-ra), ami Északnyugat-Európa energiaszükségletének mintegy 40 százaléka az IEA szerint. A zöldhidrogénpiac tavaly 8,78 milliárd dollár értékű volt, ám tíz évvel később, 2034-re ez várhatóan 199 milliárd dollár fölé nő 41,46 százalékos éves növekedési ütemmel (CAGR). Mindemellett Európa 2025–2030 között 187 GW új szélenergia-kapacitást telepít.
A North Sea Integration Model kiemeli a hidrogén és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, mint a biometán és a biomassza jelentőségét az energiaátmenetben.
A hidrogén ideális a megújuló energiaforrások többletenergiájának tárolására, különösen a tengeri szélenergia-termelés ingadozásainak kiegyenlítésére. A biometán, a biogáz és a biomassza pedig stabil alapot biztosítanak a karbonsemlegesség eléréséhez.
Az ipari szektor dekarbonizációja – különösen a vegyipar, a cement-, az acél- és a kerámiagyártás – csakis alacsony szén-dioxid-tartalmú gázokkal és CCUS-technológiákkal érhető el. (Az angol rövidítés a szén-dioxid – többek között – erőművekből való leválasztásának, majd a kinyert vegyület hasznosításának és tárolásának folyamatát takarja.)
A North Sea Integration Model hangsúlyozza a nemzetközi összeköttetések meghatározó szerepét az energiarendszer optimalizálásában. E kapcsolódások teszik lehetővé az energiaátvitelt a többlettel rendelkező országokból a hiánnyal küzdőkbe, így biztosítva az ellátásbiztonságot és a rendszer rugalmasságát. Fontos azonban figyelembe venni az energiahordozók szállítási költségeit – jegyzi meg a WEF tanulmánya.
Éppen ezért elengedhetetlen az elektromos, a hidrogén- és a metán-összeköttetések optimális kombinációja. A tárolás szintén alapvető fontosságú a kiegyensúlyozott energiarendszer fenntartásában.
A modell szerint a naperőművek által termelt energia akkumulátorokban tárolható a napi ingadozások kiegyenlítésére, a hidrogén elraktározása a szélenergia-termelés heti vagy több heti ingadozásait simítja el, míg a metán tárolása szezonális alapon biztosítja a rendszer egyensúlyát.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy az energiarendszerek átalakítása és sikere nem csupán technológiai, hanem politikai és gazdasági kihívás is: technológiai nyitottság, politikai akarat és beruházási biztonság. A hosszú távú, stabil szabályozási keretek biztosítása pedig a magánszektor beruházásai ösztönzéséhez is alapvető fontosságú.
Egy olyan régiós szintű együttműködés, mint amilyen az Északi-tenger menti országok között megfigyelhető, meghatározó szereppel bír a nagyszabású energetikai projektek kiépítéséhez.
Az energiaátmenet nem egyetlen „csodafegyverrel” érhető el, hanem a különböző megoldások pragmatikus, rugalmas és integrált alkalmazásával.
Az energiarendszerek átalakítása azonban nem csupán kihívás, hanem történelmi lehetőség is egy fenntarthatóbb és válságállóbb gazdaság felépítésére. A zöldenergiatechnológiákba való beruházások ugyanis nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelmet segítik, hanem új munkahelyeket is teremtenek, gazdasági növekedést generálnak és növelik az energiafüggetlenséget.
Ez az integrált megközelítés tehát, amely az elektronok és a molekulák szinergiájára épül, lehetővé teszi a különböző energiaforrások és technológiák közötti optimális kölcsönhatást, amely biztosítja a stabil és megfizethető energiaellátást a jövő generációi számára – állapítja meg a WEF.org anyaga.
Összegezve tehát: a North Sea Integration Model értékes útmutatóul szolgál a döntéshozók és az iparági szereplők számára, hogy felelősséget vállaljanak, összefogjanak és pragmatikus, rugalmas és integrált megközelítést alkalmazzanak az energiaátmenet felgyorsítása érdekében – von konklúziót az elemzés.
(Források: WEF; IEA; Fluxys; Fluxys)
Kapcsolódó:
Címlapfotó:MTI/C. J. Gunther
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.