Északról fújnak a zöld szelek

2025. július 16. 18:35

A WEF friss tanulmánya szerint az észak-európai országok energiájának mintegy 40 százalékát termelhetik meg öt év múlva az északi-tengeri szélerőművek, kombinálva a zöldhidrogénnel és a földgáztározókkal.

2025. július 16. 18:35
null

A WEF.org bevezetőben említett anyaga kiemeli: a North Sea Integration Model szerint az optimális energiarendszer kulcsai a nemzetközi energia-összeköttetések, a rugalmas tárolási kapacitások, valamint az elektronok és a molekulák szinergiájára épülő azon integrált megközelítés, amely a dekarbonizációhoz a megújulók mellett alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokat, mint a hidrogén és biometán, valamint úgynevezett CCUS-technológiákat is alkalmaz. 

A globális energiaátmenet kihívásai 

A párizsi klímacélok eléréséhez elengedhetetlen a globális energiarendszer gyökeres átalakítása. Az IEA World Energy Outlook 2024 jelentése szerint a megújuló energiaforrások soha nem látott ütemben lépnek be ebbe a hálózatba, 2023-ban például több mint 560 GW új megújuló kapacitást telepítettek világszerte. A tiszta energia projektekbe áramló éves beruházások megközelítik a 2000 milliárd dollárt, ami közel kétszerese a fosszilisokra fordított összegeknek. Bár ez haladásnak mondható, a globális energiaátmenet ennek ellenére egyenlőtlen, ami sürgős és összehangolt fellépést tesz szükségessé. 

Elektronok és molekulák szinergiája 

A WEF hangsúlyozza, hogy a fenntartható energiaátmenet csak egy olyan integrált megközelítéssel valósulhat meg, amely az „elektronok és molekulák szinergiájára” épül. Ez a megközelítés biztosítja az ellátásbiztonságot, a klímacélokat és a költséghatékonyságot. A megújulók ugyanis időszakos jellegük miatt nem elegendők önmagukban: szükség van az olyan, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra is, mint a hidrogén, a biometán vagy a biomassza-alapú energiahordozók, amelyek kiegészítik az elektromos hálózatot. Bár az áram a végső energiafelhasználásnak csupán 20 százalékát fedi le Európában, a gáznemű energiahordozók hosszú távon még mindig költséghatékonyabban szállíthatók és tárolhatók, különösen ipari célokra, ahol az elektrifikáció nem mindig életképes megoldás. 

Mi is pontosan a North Sea Integration Model?  

A North Sea Integration Model egy olyan átfogó energiarendszer-modell, amelyet a Fluxys Belgium földgázinfrastruktúra-csoport és a Liège-i Egyetem fejlesztett ki az INTEGRATION projekt keretében, majd később kiterjesztették minden Északi-tengerrel határos országra. Ennek célja, hogy meghatározza, hogyan lehet az érintett országok (Belgium, Luxemburg, Hollandia, Németország, Ausztria, Dánia, Norvégia, Egyesült Királyság, Írország, Franciaország és az offshore szélenergia-klaszter) energiaellátását 2050-re nettó zéró kibocsátás mellett a lehető legalacsonyabb költséggel biztosítani. 

A North Sea Integration Model tehát betekintést nyújt az optimális energiarendszer működésébe. E szerint az optimális rendszer kulcsai 

a nemzetközi energiaösszeköttetések kiépítése, a rugalmas tárolási kapacitások és a különböző technológiák összehangolt alkalmazása.  

Ez a modell tíz Északi-tenger menti ország energiarendszerét vizsgálja. A szimulációk azt mutatják, hogy az energiarendszer egészének optimalizálása, az elektromosság, valamint a gázok közötti interakció maximalizálása jelentős előnyökkel jár a kibocsátások, a költségek, az ellátásbiztonság, valamint a helyi energiatermelés növelése szempontjából. 

Íme a sarokszámok  

Az Északi-tenger térségének energiaintegrációs modellje szerint a régió közel 3 millió tonna alacsony kibocsátással előállított zöldhidrogént termelhet évente (2030-ra), ami Északnyugat-Európa energiaszükségletének mintegy 40 százaléka az IEA szerint. A zöldhidrogénpiac tavaly 8,78 milliárd dollár értékű volt, ám tíz évvel később, 2034-re ez várhatóan 199 milliárd dollár fölé nő 41,46 százalékos éves növekedési ütemmel (CAGR). Mindemellett Európa 2025–2030 között 187 GW új szélenergia-kapacitást telepít.  

A hidrogén szerepe 

A North Sea Integration Model kiemeli a hidrogén és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, mint a biometán és a biomassza jelentőségét az energiaátmenetben.  

A hidrogén ideális a megújuló energiaforrások többletenergiájának tárolására, különösen a tengeri szélenergia-termelés ingadozásainak kiegyenlítésére. A biometán, a biogáz és a biomassza pedig stabil alapot biztosítanak a karbonsemlegesség eléréséhez. 

Az ipari szektor dekarbonizációja – különösen a vegyipar, a cement-, az acél- és a kerámiagyártás – csakis alacsony szén-dioxid-tartalmú gázokkal és CCUS-technológiákkal érhető el. (Az angol rövidítés a szén-dioxid – többek között – erőművekből való leválasztásának, majd a kinyert vegyület hasznosításának és tárolásának folyamatát takarja.) 

Nemzetközi összeköttetések és a tárolás 

A North Sea Integration Model hangsúlyozza a nemzetközi összeköttetések meghatározó szerepét az energiarendszer optimalizálásában. E kapcsolódások teszik lehetővé az energiaátvitelt a többlettel rendelkező országokból a hiánnyal küzdőkbe, így biztosítva az ellátásbiztonságot és a rendszer rugalmasságát. Fontos azonban figyelembe venni az energiahordozók szállítási költségeit – jegyzi meg a WEF tanulmánya. 

Éppen ezért elengedhetetlen az elektromos, a hidrogén- és a metán-összeköttetések optimális kombinációja. A tárolás szintén alapvető fontosságú a kiegyensúlyozott energiarendszer fenntartásában.  

A modell szerint a naperőművek által termelt energia akkumulátorokban tárolható a napi ingadozások kiegyenlítésére, a hidrogén elraktározása a szélenergia-termelés heti vagy több heti ingadozásait simítja el, míg a metán tárolása szezonális alapon biztosítja a rendszer egyensúlyát. 

Politikai akarat és beruházási biztonság 

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az energiarendszerek átalakítása és sikere nem csupán technológiai, hanem politikai és gazdasági kihívás is: technológiai nyitottság, politikai akarat és beruházási biztonság. A hosszú távú, stabil szabályozási keretek biztosítása pedig a magánszektor beruházásai ösztönzéséhez is alapvető fontosságú. 

Egy olyan régiós szintű együttműködés, mint amilyen az Északi-tenger menti országok között megfigyelhető, meghatározó szereppel bír a nagyszabású energetikai projektek kiépítéséhez.  

Az energiaátmenet nem egyetlen „csodafegyverrel” érhető el, hanem a különböző megoldások pragmatikus, rugalmas és integrált alkalmazásával. 

Történelmi lehetőség a gazdaságnak is 

Az energiarendszerek átalakítása azonban nem csupán kihívás, hanem történelmi lehetőség is egy fenntarthatóbb és válságállóbb gazdaság felépítésére. A zöldenergiatechnológiákba való beruházások ugyanis nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelmet segítik, hanem új munkahelyeket is teremtenek, gazdasági növekedést generálnak és növelik az energiafüggetlenséget.  

Ez az integrált megközelítés tehát, amely az elektronok és a molekulák szinergiájára épül, lehetővé teszi a különböző energiaforrások és technológiák közötti optimális kölcsönhatást, amely biztosítja a stabil és megfizethető energiaellátást a jövő generációi számára – állapítja meg a WEF.org anyaga. 

Összegezve tehát: a North Sea Integration Model értékes útmutatóul szolgál a döntéshozók és az iparági szereplők számára, hogy felelősséget vállaljanak, összefogjanak és pragmatikus, rugalmas és integrált megközelítést alkalmazzanak az energiaátmenet felgyorsítása érdekében – von konklúziót az elemzés. 

(Források: WEF; IEA; Fluxys; Fluxys)

Kapcsolódó:

Címlapfotó:MTI/C. J. Gunther

 

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
falcatus-2
2025. július 16. 20:08
Mi az a "zöld hidrogén"? egy egységnyi hidrogén előállításához mennyi MJ vagy kWh energia kell?
mi-egy-nagy-vibralo-tojast-hasznalunk-2
2025. július 16. 20:06
Ezt tömény bullshitet... "atomok és molekulák szinergiája" 10-15 éve megy , nem jut előre, ugyanaz a fingfűrészelés. Kevés az energia, Európa leépül. Az ipar eltűnőben. Ha nem leszünk képesek belátható időn belül a mostaninál egy nagyságrenddel több energiát termelni, akkor lehúzhatjuk a rolót mert mahunkat sem leszünk képesek ellátni.
Pandaka pygmaea
2025. július 16. 19:16 Szerkesztve
Ez az "alternatív(zöld)energia"-mizéria már-már olyan, mint amikor a komcsik kiadták, hogy Magyarország márpedig akkor is a vas és acél (és persze az alumínium) országa lesz, ha a jözan ész szerint ez egyébként teljesen értelmetlen, kibaszott drága, és ha beledöglik is.
Süsüke
2025. július 16. 19:06
Egy újabb kibaszott nagy öngól megint! A higrogén előállítása olyan drága hogy abszolúte nem éri meg vele bajlódni. A szélerőművek hatásfoka 21%, a hagyományosoké 90! Hatalmas nagy üzlet!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!